1526. augusztus. 31

Mohácsi csata

1538

Váradi egyezmény

1545

az erdődi zsinat

1545–1563

Trienti Zsinat

1546

az eperjesi zsinat

1547

a medgyesi zsinat

1548

pozsonyi országgyűlés egyházügyi törvényeket fogadott el

1549

az Ötvárosi Hitvallás felterjesztése a királyi biztosoknak Lőcsén

1550

a toronyi zsinat

1551

Fráter György halála

1552

a püspökladányi zsinat

1555

augsburgi vallásbéke

1556

az erdélyi katolikus egyházi javak szekularizációja, a püspökök elűzése

1558

znióváraljai zsinat

1558

nagyszombati schola maior alapítása

1559

Hétvárosi Hitvallás elfogadása

1560

nagyszombati zsinat

1561

esztergom főegyházmegyei zsinat

1561

jezsuita iskola alapítása Nagyszombatban

1563

a nagyenyedi  zsinat

1564

tartományi zsinat Pozsonyban

1566

a tordai országgyűlés a katolikus papok kiutasításáról dönt

1566

jezsuita szeminárium alapítása Nagyszombatban

1567

a debreceni zsinat

1567

állítólagos hargitai (nagyerdei) csata a katolikus székelyek és a protestáns János Zsigmond között

1568

a protestáns igehirdetés elméleti szabadságáról dönt a tordai országgyűlés

1568

a tordai országgyűlés engedélyezte ugyan a hithirdetés szabadságát, de változatlanul érvényben hagyta a katolikus egyház korábbi jogfosztását.

1568

drinápolyi béke

1570

a medgyesi országgyűlés az újonnan támadt eretnekségeket betiltotta

1570

a csengeri zsinat

1571

a marosvásárhelyi országgyűlés ismét engedte a szabad prédikálást, de csak a protestáns szuperintendensek felügyelete alatt

1576

a hercegszőllősi zsinat

1578

a tordai zsinat

1579

zágrábi szeminárium alapítása

1579

Báthori István Erdélybe hívta a jezsuitákat

1580

a kolozsmonostori jezsuita iskola indulása

1582

Pázmány Péter katolizált

1583

kolozsmonostori szeminárium indulása

1588

a jezsuiták első kiűzése Erdélyből

1591

a csepregi kollokvium

1595

a gyulafehérvári országgyűlés először ismerte el a katolikus vallást is bevett vallásnak

1597

a pozsonyi országgyűlés XXXVIII. cikkelye a rendek kérésére az egri káptalant ideiglenes székhelyére, Kassára költözteti.

1598

a sopronkeresztúri zsinat

1603

a jezsuiták ismételt kiűzése Erdélyből

1604

országgyűlés Pozsonyban, a 22. cikkely betoltdása

1605

a jezsuiták harmadik kiűzése Erdélyből

1606

a bécsi béke

1608

a pozsonyi országgyűlés becikkelyezte a bécsi békét

1610

a zsolnai zsinat

1611

tartományi zsinat Nagyszombatban

1611

nagyszombati zsinat

1611

márcsai unió

1612

a köveskúti zsinat

1612

elindult a jezsuiták hódoltsági missziója

1614

a szepesváraljai zsinat

1615

nagyszombati jezsuita kollégium indulása

1617

első hazai minorita rendház alapítása

1620

besztercebányai „országgyűlés”

1621

nikolsburgi béke

1622

Hitterjesztési Kongregáció alapítása

1624

második bécsi béke

1629

tartományi zsinat Nagyszombatban

1635

nagyszombati jezsuita egyetem alapítása

1638

nagyszombati tartományi zsinat

1640

az erdélyi ferences rendházak önálló őrséggé alakultak

1642

piarista kollégium alapítása Podolinban

1643

a szalvatoriánusok megtelepdtek Kecskeméten

1645

linzi béke

1646. április 24.

ungvári unió

1648

vesztfáliai béke

1653

Approbatae Constitutiones kiadása

1655

Wesselényi Ferenc nádorrá választása

1657

Kassai egyetem alapítása

1664

vasvári béke

1671. január

első pozsonyi iudicium delegatum

1671–1674

erőszakos templomfoglalások a Királyság területén

1673–1674

második pozsonyi iudicium delegatum, „gályarabper”

1681

soproni országgyűlés

1683

Bécs ostroma

1684

Szent Szövetség

1686. szeptember 2.

Buda felszabadítása

1690

III. (Csernojevics) Arzén pátriárka vezetésével nagy számú ortodox szerb lakosság telepedett le a Királyságban.

1691

Explanatio Leopoldina

1691

Diploma Leopoldinum

1697

zentai csata

1698. október

gyulafehérvári unió

1699

karlócai béke

1701

gyulafehérvári görögkatolikus püspökség alapítása

1705

szécsényi kuruc gyűlés egyházügyi törvényei

1711

medgyesi státusgyűlés

1714

a mindenkori esztergomi érsek Szent Római Birodalom hercegi rangra emelése

1721

a magyar piarista rendtartomány alapítása

1721

fogaras-balázsfalvi görög püspökség alapítása

1731

első Carolina Resolutio

1733

a lelkészpénztár (Cassa Parochorum) felállítása

1734

második Carolina Resolutio

1748

XIV. Benedek jóváhagyta, hogy a magyar király bíborosi méltóságra nominálhasson egyháziakat

1758

XIV. Benedek elismerte a magyar király apostoli királyi címét

1765

egri egyházmegyei zsinat

1769

a cseh-osztrák udvari kancellárián belül felállították az egyházügyi osztályt

1770

a nagyszombati egyetem átfogó reformja

1771

amortizációs, holtkézi törvény kibocsátása

1771

a munkácsi görögkatolikus püspökség alapítása

1773

a szerémi és a bosznia püspökség egyesülésével létrejött új egyházmegye székhelye Diakóvár

1773

a jezsuiták feloszlatása

1773

a jezsuita rend hazai hétmillió forintos vagyonából létrehozták a Tanulmányi Alapot

1776

a szepesi, a rozsnyói és a besztercebányai katolikus egyházmegyék alapítása

1777

a kőrösi és a váradi görögkatolikus egyházmegyék alapítása

1777

a székesfehérvári és a szombathelyi római katolikus püspökségek felállítása

1777

a nagyszombati egyetem Budára költözése

1777

Ratio Educationis kibocsátása

1777

rozsnyói zsinat

1779

Illír Kancellária felállítása

1780

Egyetemi Alap (Fundus Universitatis) felállítása

1781. októberi 25.

türelmi rendelet kibocsátása

1781

Erdély számára készült oktatási rendel (Norma regia) kibocsátása

1782

II. József első szekularizációs rendelete

1782

Vallásalap (Fundus Religiosus, Religionsfonds) felállítása

1782. február 27.

fordított Canossa-járás

1784

az egyetem Budáról Pestre költözött

1790

a pozsonyi országgyűlés egyenrangúvá tette az ortodox szerbeket

1792

a pozsonyi országgyűlés hozzájárult a karlócai érsek-metropolita és püspökei felsőtáblai tagságába