1. Fogalomhasználati kérdések
2. Konfesszionalizáció
II. Késő-középkori egyházi élet a Magyar Királyságban
1. A reneszánsz főpapság
2. Egyház és város
III. A középkori egyházi struktúrák bomlása
1. A politika és az egyház viszonya 1526 után
2. Az ország nyugati és északi területei
3. A Tiszántúl és Erdély
4. Az oszmánok által megszállt területek
IV. A trienti katolicizmus kezdetei
1. A Királyság: Oláh Miklós
2. A Fejedelemség: a Báthoryak
3. A Hódoltság: apostoli vizitátorok
V. A reformáció és a protestáns konfesszionalizáció
1. Az evangélikus felekezet intézményesülésének kezdetei
2. A református felekezet intézményesülésének kezdetei
3. Az unitárius konfesszió
4. A protestáns konfesszionalizáció sikerének okai
VI. A trienti katolicizmus térhódítása
1. A tizenötéves háború és következményei
2. Az átfogó katolikus felekezetszervezés kezdetei: Forgách Ferenc (1607–1615)
3. A katolikus konfesszionalizáció kiteljesedése: Pázmány Péter (1616–1637)
VII. Pázmány utódai (Lósy Imre, Lippay György)
1. Lósy Imre (1637–1642)
2. Lippay György (1642–1666)
VIII. A barokk katolikus művelődés és a szerzetesi élet
1. A magyarországi barokk művelődés kezdetei
2. Jezsuiták
3. Ferencesek, pálosok, piaristák
IX. A Hódoltság és a Fejedelemség, missziók
1. Hódoltsági missziók
2. Katolicizmus Erdélyben és a Partiumban
3. A moldvai katolikusok helyzete
X. Trienti katolicizmus és „ellenreformáció" a XVII. század második felében
1. A Wesselényi-szervezkedés egyházpolitikai dimenziói
2. Kísérlet az ellenreformáció és a modernizáció összehangolására
3. Az 1680-as évek országgyűlései
4. A katolicizmus helyzetének megszilárdítása konfesszionális eszközökkel
5. Unió a görög rítusú ruténekkel, románokkal, szerbekkel
XI. A magyarországi katolikus konfesszionalizáció és Róma a 16–17. században
1. A keret: kánonjogi előírások és katolikus reform
2. A szálak: nunciusok, követek, bíboros-protektorok, ágensek
3. Fények és árnyak
XII. Felekezeti viszonyok a felszabadító háborúk és II. Rákóczi Ferenc mozgalma idején
1. Az ország felszabadítása és egyesítése pápai közreműködéssel
2. Valláspolitikai viszonyok a századfordulón
3. Egyházépítés a visszafoglalt területeken
4. II. Rákóczi Ferenc egyházpolitikája
XIII. Az egyházszervezet kiépülése és a török kiűzése után
1. A betelepítések és bevándorlások hatása a felekezeti viszonyokra
2. Egyházszervezés az egykori Hódoltságban és Erdélyben
3. Intézményfejlesztés a királysági területeken. A főpapi jövedelmek, az építkezések anyagi forrásai
XIV. Az apostoli király abszolutista államegyháza
1. A tereziánus egyházpolitika jellemzői
2. A római katolikus egyházmegyék átalakítása
3. Görögkatolikus egyházmegyék felállítása
4. A jozefinizmus
5. Az államegyházi törekvések fogadtatása
XV. Papképzés, oktatás, tudomány
1. A trienti szeminárium-dekrétum végrehajtása
2. Egyetemi képzés
3. Kisiskolák és gimnáziumok
4. A Ratio Educationis
5. Az egyházi tudományosság a barokk és a felvilágosodás korában
XVI. Szerzetesség és hitélet a török kiűzése után
1. A szerzetesrendek virágzása és hanyatlása
2. Késő barokk pasztoráció és hitélet
3. A felvilágosodás hatása a katolikus hitéletre
XVII. A protestantizmus és az ortodox kereszténység
1. A Carolina Resolutiók, 1731 és 1734
2. Mária Terézia és II. József protestánspolitikája
3. Az ortodox kereszténység helyzete a Magyar Királyságban
4. Erdély felekezeti berendezkedésének változásai