Tartalomjegyzék

I. Bevezetés 

1. Fogalomhasználati kérdések
2. Konfesszionalizáció

 

II. Késő-középkori egyházi élet a Magyar Királyságban

1. A reneszánsz főpapság
2. Egyház és város

 

III. A középkori egyházi struktúrák bomlása

1. A politika és az egyház viszonya 1526 után
2. Az ország nyugati és északi területei
3. A Tiszántúl és Erdély
4. Az oszmánok által megszállt területek

 

IV. A trienti katolicizmus kezdetei

1. A Királyság: Oláh Miklós
2. A Fejedelemség: a Báthoryak
3. A Hódoltság: apostoli vizitátorok

 

V. A reformáció és a protestáns konfesszionalizáció

1. Az evangélikus felekezet intézményesülésének kezdetei
2. A református felekezet intézményesülésének kezdetei
3. Az unitárius konfesszió
4. A protestáns konfesszionalizáció sikerének okai

 

VI. A trienti katolicizmus térhódítása

1. A tizenötéves háború és következményei
2. Az átfogó katolikus felekezetszervezés kezdetei: Forgách Ferenc (1607–1615)
3. A katolikus konfesszionalizáció kiteljesedése: Pázmány Péter (1616–1637)

 

VII. Pázmány utódai (Lósy Imre, Lippay György)

1. Lósy Imre (1637–1642)
2. Lippay György (1642–1666)

 

VIII. A barokk katolikus művelődés és a szerzetesi élet

1. A magyarországi barokk művelődés kezdetei
2. Jezsuiták
3. Ferencesek, pálosok, piaristák

 

IX. A Hódoltság és a Fejedelemség, missziók

1. Hódoltsági missziók
2. Katolicizmus Erdélyben és a Partiumban
3. A moldvai katolikusok helyzete

 

X. Trienti katolicizmus és „ellenreformáció" a XVII. század második felében

1. A Wesselényi-szervezkedés egyházpolitikai dimenziói
2. Kísérlet az ellenreformáció és a modernizáció összehangolására
3. Az 1680-as évek országgyűlései
4. A katolicizmus helyzetének megszilárdítása konfesszionális eszközökkel
5. Unió a görög rítusú ruténekkel, románokkal, szerbekkel

 

XI. A magyarországi katolikus konfesszionalizáció és Róma a 16–17. században

1. A keret: kánonjogi előírások és katolikus reform
2. A szálak: nunciusok, követek, bíboros-protektorok, ágensek
3. Fények és árnyak

 

XII. Felekezeti viszonyok a felszabadító háborúk és II. Rákóczi Ferenc mozgalma idején

1. Az ország felszabadítása és egyesítése pápai közreműködéssel
2. Valláspolitikai viszonyok a századfordulón
3. Egyházépítés a visszafoglalt területeken
4. II. Rákóczi Ferenc egyházpolitikája

 

XIII. Az egyházszervezet kiépülése és a török kiűzése után                               

1. A betelepítések és bevándorlások hatása a felekezeti viszonyokra
2. Egyházszervezés az egykori Hódoltságban és Erdélyben
3. Intézményfejlesztés a királysági területeken. A főpapi jövedelmek, az építkezések anyagi forrásai

 

XIV. Az apostoli király abszolutista államegyháza                                                        

1. A tereziánus egyházpolitika jellemzői
2. A római katolikus egyházmegyék átalakítása
3. Görögkatolikus egyházmegyék felállítása
4. A jozefinizmus
5. Az államegyházi törekvések fogadtatása

 

XV. Papképzés, oktatás, tudomány                                                                                 

1. A trienti szeminárium-dekrétum végrehajtása
2. Egyetemi képzés
3. Kisiskolák és gimnáziumok
4. A Ratio Educationis
5. Az egyházi tudományosság a barokk és a felvilágosodás korában

 

XVI. Szerzetesség és hitélet a török kiűzése után                                                           

1. A szerzetesrendek virágzása és hanyatlása
2. Késő barokk pasztoráció és hitélet
3. A felvilágosodás hatása a katolikus hitéletre

 

XVII. A protestantizmus és az ortodox kereszténység                           

1. A Carolina Resolutiók, 1731 és 1734
2. Mária Terézia és II. József protestánspolitikája
3. Az ortodox kereszténység helyzete a Magyar Királyságban
4. Erdély felekezeti berendezkedésének változásai

 

Kronológia

Bibliográfia