Bibliográfia

A katolikus egyház Magyarországon (EcclesiaSancta 1), szerk. Somorjai Ádám–Zombori István, Budapest 1991.

Adriányi, Gabriel, Geschichte der katholischen Kirche in Ungarn (Bonner Beiträge zur Kirchengeschichte 26), Köln–Weimar–Wien 2004.

Artner Edgár–Hermann Egyed, A hittudományi kar története 1635–1935 (A Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem története 1), Budapest 1938

Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene, Dicsőszentmárton 1925.

Bahlcke, Joachim, A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia: együttműködéstől a konfrontációig, ford. Fazekas István, Budapest 2013.

Balázs Mihály, „A hit... hallásból lészön” Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben, in: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére, szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóht István György, Budapest 2002. 51–73.

Balics Lajos, A róm. kath. egyház története Magyarországon I–III, Budapest 1885–1890.

Balogh Margit–Gegely Jenő, Állam, egyház, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005 I–II (História Könyvtár. Okmánytárak 2), Budapest 2005.

Behrens, Ulrich, „Sozialdisziplinierung” als Konzeption der Frühneuzeitforschung. Genese, Weiterentwicklung und Kritik, Historische Mitteilungen 12 (1999) 35–68.

Bene Sándor, „Hóhérok teátruma”. A Wesselényi mozgalom perei és a hazai recepció kezdetei, in: Siralmas jajt érdemlő játék. Magyar nyelvű tudósítás a Wesselényi mozgalomról, közzéteszi és bev.: Bajáki Rita, Piliscsaba, 1997. 32–72.

Bene Sándor, A Szilveszter-bulla nyomában (Pázmány Péter és a Szent István-hagyomány 17. századi fordulópontja), in: A Ráday Gyűjtemény évkönyve X. szerk. Petrőczi Éve, Budapest 2002, 39–80.

Bitskey István, Szellemi élet a kora újkorban, Magyar művelődéstörténet, Budapest 2003, 204–257.

Bucsay Mihály, A protestantizmus története Magyarországon 1521–1978, Budapest 1985.

Csepregi Zoltán, A reformáció nyelve. Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján, Budapest 2013.

Csorba László, A Vallásalap „jogi természete”. Az egyházi vagyok problémája a polgári átalakulás korának Magyarországán 1782–1918, Budapest 1999.

Dóka Klára, Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században (METEM Könyvek 19), Budapest 1997.

Domokos Pál Péter, A moldvai magyarság, Csíksomlyó, 1931 (és további kiadások).

Eckhardt Ferenc, A püspöki székek és a káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig, Budapest 1935.

Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, kiad. Bunyitay Vince–Rapaics Rajmund–Karácsonyi János, Szent István Társulat, Budapest 1912.

Erdélyi Országgyűlési Emlékek II, kiad. Szilágyi Sándor, Budapest 1876.

Esztergomi érsekek (1001–2003), szerk. Beke Margit, Budapest 2003.

Fabiny Tibor, Rákóczi és az evangélikusok, in: Rákóczi-tanulmányok, szerk. Köpeczi Béla–Hopp Lajos–R. Várkonyi Ágnes, Budapest 1980.

Fazekas István, Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig, in: In labore fructus: jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből, szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám, Győr 2011, 103–117.

Fazekas István, Kísérlet a trentói zsinat határozatainak kihirdetésére Magyarországon 1564-ben, R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére, Budapest 1998, 154–164.

Fazekas István, Oláh Miklós reformtörekvései az esztergomi egyházmegyében 1553–1568 között, Történelmi Szemle XLV (2003) 1-2,139–153.

Forgó András, Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában, in: Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével, szerk. Forgó András (Fontes ex Archivo Sancti Martini editi I. / A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32), Pannonhalma–Veszprém 2013, 7–63.

Forgó András, Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen, Egyháztörténeti Szemle 11 (2010) 3, 26–48.

Forgó András,”Vajon az igaz katolikusnak szabad-é a hamis vallásban lévőket megszenvedni?”: Katolikus tolerancia a jozefinizmus korában, in: Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon, szerk. Bárth Dániel, Budapest 2013, 154–177.

Galla Ferenc, Ferences missziók Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 17–18. században (CollectaneaVaticana Hungariae), s.a.r. Fazekas István, Budapest–Róma 2005.

Galla Ferenc, A pálosrend reformálása a XVII. században, Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940-1941, 123–223.

Gárdonyi Máté, Egy XVI. századi magyar jezsuita a katolikus restauráció szolgálatában: Szántó István élete, in: Studia Wesprimiensia 2(2000) 32–41.

Gárdonyi Máté, A vallási kérdés a XVIII. századi Magyarországon, Ökumené 11 (2004) 3, 10–17.

Gőzsy Zoltán, A katolikus egyház normakommunikációs és mediátori szerepe a 18. században, in: Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon, szerk. Bárth Dániel, Budapest 2013, 53–84.

Gőzsy Zoltán–Varga Szabolcs, Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben, Századok 143 (2009):5, 1123–1161.

Guitman Barnabás, Felekezeti helyzet a felső-magyarországi városokban a XVI. század derekán, in: Tíz éves a Történelemtudományi Doktori Iskola, szerk. Fröhlich Ida, Piliscsaba 2011. 79–88.

Guitman Barnabás, Szükségesnek tartotta-e Pázmány Péter Erdély önálló államiságát? in: Pázmány nyomában. Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére, szerk. Bajáki Rita–Ajkay Alinka,Vác 2013. 177–182.

Hermann Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae 1), München 19732.

Holl Béla, A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században (METEM Könyvek 48), Budapest 2004.

Janka György, A Szentszék és a bécsi udvar szempontjai a nagyváradi és a körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában (1775-1777), Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 10 (1998):1–2, 109–115.

Karácsonyi János, Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig, Veszprém 1929 (repr. 1985, Tudománytár)

A kassai vértanúk szenvedései a korabeli szemtanúk beszámolói alapján, in: Levéltári Tallózó. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltárának Híradója. 2003. I.

Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon: különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740), szerk. Gőzsy Zoltán–Varga Szabolcs–Vértesi Lázár (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis VII), Pécs 2009.

Klueting, Harm, Das konfessionelle Zeitalter. Europa zwischen Mittelalter und Moderne, Darmstadt, 2007.

Koltai András, A győri egyházmegye 1579. évi szombathelyi zsinata, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (1995) 3-4, 41–60.

Kónya Péter, A Bocskai-felkelés és az evangélikus egyház a királyi Magyarországon, in: „Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Budapest 2004. 154–167.

Kónya, Peter a kol., Konfesionalizácia na Slovensku v. 16-18. storočí, Prešov 2010.

Kosáry Domokos, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest 1983.

Kovács Béla, Az [egri] egyházmegye plébániái és filiái Eszterházy Károly püspöksége idején, Eszterházy Károly Emlékkönyv (szerk. Kovács Béla), Eger 1999, 43–164.

Kowalská, Eva, Günther, Klesch, Láni und die anderen. Zur Typologie der ungarischen Exulanten des 17. Jahrhunderts, Acta Comeniana 20–21 (2007) 49–64.

Köpeczi Béla, Rákóczi követe Rómában, Történelmi Szemle (1982) 404–415.

Kubinyi András, Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, Budapest 1999.

Magyar Katolikus Lexikon I–XII, szerk. Diós István–Viczián János, Budapest 1993–2007.

Lukácsi Zoltán, Szószék és világosság: A magyar katolikus prédikáció a felvilágosodás korában, Győr 2013.

Magyar művelődéstörténet, szerk. Kósa László, Budapest 2003.

Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor, I–XIII. főszerk. Kőszeghy Péter, Budapest 2003–2012. 

Magyar országgyűlési emlékek (1588–1597), szerk. Fraknói Vilmos. Budapet 1883. VIII. kötet.

Magyar Törvénytár I–III: 1000-1657. évi törvényczikkek, szerk. Márkus Dezső, Budapest 1899–1900.

Magyar Törvénytár IV–V: 1657–1740–1835. évi törvényczikkek, szerk. Márkus Dezső, Budapest 1900–1901.

Michels, Georg B., Az 1614. évi pozsonyi prédikátorper történetéhez. Protestáns lelkipásztorok harca az erőszakos ellenreformációval szemben, Történelmi Szemle LV (2013) 1, 55–78.

Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (16–17. század) (Millenniumi Magyar Történelem), kiad., ford. Tóth István György–Jászay Magda, Budapest 2004.

Mihalik Béla, A Szepesi Kamara szerepe az 1670-1674 közötti felső-magyarországi rekatolizációban, Fons 17 (2010) 3, 255–320.

Mohay Tamás, A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás: történet, eredet, hagyomány, Budapest 2009.

Moldvai csángó–magyar okmánytár, I–II. Benda Kálmán szerk. Budapest 1989.

Molnár Antal, Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I: 1572–1647 (Humanizmus és reformáció 26), Budapest 2002.

Molnár Antal, Mezőváros és katolicizmus. Katolikus egyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században (METEM Könyvek 49), Budapest, 2005.

Nagy Ferenc, A kassai vértanúk, Budapest 1995.

Pásztor Lajos, A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Budapest 2000.

Pázmány Péter prédikációi, szerk. Tarnóc Márton, Budapest 1987.

Pehm József, Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora (A veszprémi egyházmegye múltjából 2), Zalaegerszeg 1934.

Péter Katalin, A reformáció. Kényszer vagy választás? Budapest 2004.

Pirigyi István, A magyarországi görög katolikusok története I–II, Nyíregyháza 1990.

Reinhard, Wolfgang, Glaube und Macht. Kirche und Politik im Zeitalter der Konfessionalisierung, Wien, 2004.

S. Varga Katalin, Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. Textus és értelmezés, Budapest, 2008.

Sallay Dóra (szerk.), Keresztény Múzeum, Esztergom 2004 [CD].

Schilling, Heinz, Az európai hatalmi rendszer 1600 körül. A kora újkori felekezeti fundamentalizmus és annak meghaladása, Történelmi Szemle (2003) 201–212.

Schilling, Heinz–Reinhard, Wolfgang (Hrsg.), Die katolische Konfessionalisierung, (Schriften des VereinsfürReformationsgeschichte 198), Münster, 1995.

Schulze, Winfried, Gerhard Oestreichs Begriff "Sozialdisziplinierung in der frühen Neuzeit", Zeitschrift für Historische Forschung 14 (1987) 265–302.

Siptár Dániel, A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban, Urbs 7 (2012) 1, 339–358.

Surangi, Johann, DasPatronatsrechtinUngarn, ArchivfürKatholischesKirchen­recht 78 (1898) 56–64.

Szakály Ferenc, Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció 23), Budapest 1995.

Szántó Konrád, A katolikus egyház története II, Budapest 1985.

Szelestei N. László, Rekatolizáció és barokk áhítat (METEM Könyvek 64), Budapest 2008.

Szentpéteri József (–Stemmler Gyula) (szerk.), Magyar Kódex III–IV, Budapest 2000–2006.

Szentpéteri József(–Stemmler Gyula) (szerk.), Magyar Kódex III, Budapest 2000.

Szilas László, Kis magyar egyháztörténet, Róma 1982.

Szovák Kornél (szerk.), Fekete Könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története Kájoni János Kézirata 1684. Szeged 1991. (Adattár XVI.–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 31.)

Takács Lajos, Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága (1806–1875)(A veszprémi egyházmegye múltjából 14), Veszprém 1987.

Teszelszky, Kees, Az ismeretlen korona. Pannonhalma 2009.

Tóth István György, A katolikus megújulás ellentmondásai I. Ferdinánd uralma alatt, Történelmi Szemle XLV (2003)1-2,129–138.

Török József–Legeza László, A magyar egyház évezrede, Budapest 2000.

Török József, Pázmány Péter és az egyetem alapítása (1635–1985), Teológia 19 (1985) 130–135.

Tusor Péter, A barokk pápaság 1600–1700, Budapest 2004.

Tusor Péter, A katolikus felekezet-szervezés problémái az 1630–1640-es évek fordulóján : (Egy Rómába írt egri püspöki jelentés alapján), Mezőváros, reformáció és irodalom, 16–18. század (Historia litteraria 18), szerk. Szabó András, Budapest 2005.

Tusor Péter, Felekezetszerveződés a kora újkorban, Vigilia (2008)1 12–18.

Tusor Péter, Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (ArchivioSantacroce), Levéltári Közlemények 73 (2002) 199–241.

Tusor Péter, Magyar történeti kutatások a Vatikánban (CollectaneaVaticana Hungariae I/1exc.), Budapest–Róma 2004.

Vanyó Tihamér, Atrienti zsinat határozatainak végrehajtása Magyarországon, Budapest 1933.

Varga J. János, Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk" A bíborosérsek egyházpolitikájának változatai, in: A magyar művelődés és a kereszténység II. Budapest–Szeged 1998, 770–776.

Véghseő Tamás, „Mint igaz egyházi ember”: a történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése (CollectaneaAthanasiana I. 4.), Nyíregyháza 2011.

Vitetnek ítélőszékre. Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve, kiad. S. Varga Katalin, Pozsony 2002.

Winkelbauer, Thomas, Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. II. Wien 2003. (Österreichische Geschichte 1522-1699.)

Wolgast, Eike, Reform, reformation. In: Geschichtliche Grundbegriffe, Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland, Stuttgart 1994. 313–360.

Zeeden, Ernst Walter, Konfessionsbildung, Stuttgart 1985.

Zoványi Jenő, A reformáció Magyarországon 1565-ig, Budapest 1922.